Construim Catedrala!


Apel pentru 1%

Pagina de Start Episcopie Catedrala Episcopală
3
2
1
Catedrala „Sfântul Nicolae” din Giula PDF Imprimare Email

Dintre cele mai importante aşezăminte de cultură din oraşul Giula se distinge Catedrala cu hramul „Sfântul Ierarh Nicolae” din Oraşul Mare Românesc.

Catedrala de astăzi – ctitorie a familiilor românilor giulani, în frunte cu cea a Nicoreştilor – constituie, din punct de vedere urbanistic, unul dintre accentele dominante în compoziţia centrului istoric al oraşului.

Pe locul actualei biserici, pentru străvechea comunitate ortodoxă română din Giula, fusese ridicată o biserică din lemn în anul 1721, care a fost înlocuită în 1727 cu o altă biserică din cărămidă. Datorită creşterii numărului credincioşilor, în locul acelei biserici a fost construită în anul 1762 o biserică mai spaţioasă, dar fără turn. În 1801 biserica a căzut pradă unui puternic incendiu care a afectat aproape tot oraşul. În anul 1802 s-a început construirea actualei catedrale. Lucrările au durat până în 1824, fiind întrerupte vreme de zece ani şi reluate prin purtarea de grijă şi cheltuiala cărturarului român Moise Nicoară din Giula. Bisericii i s-a adăugat ulterior un turn, a cărui construcţie s-a terminat în 1854. Turnul a fost mistuit de flăcări în anul 1943 şi ulterior refăcut. În faţa bisericii se înalţă o cruce din piatră, ridicată în anul 1869 de credinciosul Lazăr Bogar.

Iconostasul catedralei este o capodoperă de pictură şi sculptură, confecţionat din lemn şi împodobit între anii 1824-1827 cu icoane pictate în ulei de renumitul artist Arsa Teodorovici. Iconostasul cuprinde 34 de icoane, dintre care 14 de dimensiuni mai mari, icoanele fiind aşezate în registre pe patru rânduri. Deasupra fiecărei icoane se află câte o ornamentaţie florală cu trandafiri, sculptată în lemn şi poleită cu aur. În vara anului 1928 a avut loc o renovare a interiorului bisericii, iar pictorul Bela Predmerszky din Budapesta a executat câteva fresce pe tavanul bisericii. Biserica este împodobită cu prapori, dintre care se remarcă doi prapori din 1888 şi 1894, precum şi praporii plugarilor şi industriaşilor din 1948.

Datorită împrejurărilor târnosirea bisericii s-a săvârşit mai târziu, în 16 octombrie 1994, de către Prea Fericitul Părinte Teoctist, Patriarhul Bisericii Ortodoxe Române, care a fost prezent şi la ceremonia de hirotonie şi instalare a primului ierarh al românilor ortodocşi din Ungaria, Prea Sfinţitul Părinte Episcop Sofronie, în 21 februarie 1999. Din acel moment biserica a devenit Catedrală Episcopală, fiind întâia între bisericile ortodoxe româneşti din Ungaria.

Locaşul de închinare este monument istoric construit în stil baroc, cu elemente clasice. Este rezultatul strădaniilor seculare ale credincioşilor români din oraşul Giula şi este unul dintre cele mai apreciate monumente istorice religioase din oraş, fiind vizitat de mulţi turişti.

A gyulai Szent Miklós Katedrális

Gyula város kulturális értékei közül, kiemelkedő jelentőséggel bír a Nagy Románvárosi Szent Miklós Katedrális.

A mai püspöki Székesegyház - amit a gyulai román családok építettek, főleg a Nicoreşti család jóvoltából és adományából - városképi szempontból is jelentős, hiszen egyik meghatározó építménye a város történelmi magjának.

Az ősi gyulai román ortodox egyház közösség, amely már 1651-ben létezett, 1721-ben egy fatemplomot épít, amelyet 1727-ben egy téglatemplom vált fel. A hívők számának növekedése miatt, 1762-ben egy még tágasabb templomot építettek, torony nélkül.

1801-ben hatalmas tűzvész pusztított szinte az egész városban, így az ortodox templom is a lángok martalékává vált.

A mai Katedrális alapkövét 1802-ben rakták le. A munkálatok, 1824-ig tartottak. Közben tíz év időtartamra a munkálatok leálltak, de Moise Nicoară gyulai román értelmiségi hívő gondoskodása által tovább folytatódtak. A torony azonban csak 1854-ben készült el. Az akkori torony 1943-ban leégett, melyet utólag újraépítettek.

A templom előtt lévő kőkeresztet 1869-ben Lázár Bogár hívő építtette.

A főtemplom ikonosztáza fából készült képzőművészeti remekmű. A rajta lévő ikonokat a híres művész Arsa Teodorovici festette 1824-1827 között. Az ikonosztáz négy sorában 34 ikon van elhelyezve, ebből 14 nagyobb méretű. Mindegyik ikon fölött, fából faragott, arannyal bevont rózsamotívum található.

A templom belső részét 1928-ban renoválták. Ekkor, Predmerszky Béla, budapesti festőművész néhány freskót készített a templom mennyezetére.

A főtemplomot több zászló díszíti, ezek közül kettő nagyon értékes. Az egyik 1888-ból, a másik 1894-ből, de meg kell említeni a földművesek és az iparosok zászlóit is 1948-ból.

Bizonyos körülmények miatt a püspök által végzett templomszentelésre csak később került sor, 1994. október 16-án, Őboldogsága Teoctist Atya, a Román Ortodox Egyház Pátriárkája végezte ennek szertartását, aki jelen volt 1999. február 21-én a magyarországi román ortodoxok első főpapjának, Őszentsége Sofronie Püspök Atya felszentelésén és beiktatásán is. Attól kezdődően a templom Püspöki Katedrális lett, első a magyarországi román ortodox templomok között.

2007. július 8.-án a gyulai katedrálisban lett felszentelve és beiktatva a Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye jelenlegi püspöke, Siluan Mănuilă Püspök Atya.

A templom klasszicista elemekkel kombinált barokk stílusú műemlék, amely Gyula város román ajkú lakosságának évszázados törekvéseinek tanú bizonysága. Ma a város egyik legértékesebb történelmi műemléke, melyet számtalan turista tekint meg.

catedrala 1.jpg catedrala 2.jpg catedrala episcopala din giula.jpg

 

Vă recomandăm pentru o mai bună utilizare şi navigare unul dintre urmatoarele browsere: Firefox 10 | Chrome 17 | IE 9 | Safari 5. (Concept grafic: Arhid. Claudiu Ştefan Condurache)